Ma nagyon sokat gondoltam Á-ra és az egész napomat elcsesztem vele. Reggel mikor felkeltem nem volt kedvem a színekhez, egyedül a feketét éreztem elfogadhatónak, szóval elég érdekesen néztem ki talpig feketében. A rock üvöltött a fülembe, és egészen megnyugodtam tőle. De most érzem, hogy nincsen rendben velem valami. Általában mindig mosolygok, de ma elég nagy kihivás volt az is, hogy megpróbáljak normális lenni és ne legyek paraszt senkivel. Ezt most ilyen.

Új ötlet. :) Gondoltam bemutatkoznék nektek, akik olvastok engem, egy kicsikét jobban. De! rendhagyó módon. Képekkel. Ha a bővebbenre mész, meglátod, hogyan értem :)

Mostmár igazán eshetne egy kis eső, mert nagyon kivagyok. Hiányzik apukám, a cigizni sem szeretnék, úgyérzem, mintha most minden egy kicsit szar lenne. Ha esne az eső, sírhatnék egy kicsit és minden könnyebb lenne. Csak kiülnék az ablakomba és nézhetném, ahogy esik. Csak én, meg a kis eső cseppek. Senki más.

Ha belegondolok, most vagyok itthon pontosan fél hónapja úgy,hogy nem járok iskolába.Tegnap isteni volt a vacsora, nagyon finom borok és pezsgők voltak. És végre kipróbálhattam a fésűkagylót  is. Jaj a kedvencemet,a cápát sem felejtem ki. Egy pincér, és a szakács is rámakaszkodott egy picit. A szakács nagyon sokat nézett, miközben ettem. A pincér pedig gyanúsan sokszor jött oda az asztalunkhoz. Volt egy rossz dolog is sajnos. Amint beléptem az étterembe, megtörtént az amit nem szerettem volna. Megrohantak a régi emlékek. Valahogy ki kell vernem ezeket a dolgokat a fejemből.

Bátyám diplomájának örömére meghívta a német ismerőseit, akikkel együtt dolgozott egy nyáron keresztül kint németországban. Péntek óta mindenhova csak mászkálok velük, és németül beszélek. Mostmár egész jól visszajöttek a dolgok. Voltunk már a fatál étteremben, megnéztük a parlamentet, a bazilikát, a halászbástyát, a mátyás templomot, és még sok más dolgot. Ma pedig ha minden igaz, megyünk vacsorázni az egyik trófea étterembe. Elég rossz érzés fog el ezzel kapcsolatban, mert ugyanoda megyünk, ahol Á-ékkal voltunk azon a bizonyos november 16-ai pénteken. Remélem nem találkozom semmi ismerőssel, de a "haverpincér" ott lehetne. Bírtam nagyon. Na mindegy. Nem fogok arra gondolni, hogy ott valaha is votunk együtt, nem. Nem szeretném, ha minden jelenben történő dolgomat megmérgeznék, a Vele múltban eltöltött pillanatok, és visszajáró emlékek. Nemnem.