A koncert hatalmas volt, és nagyon élveztem. Viszont nem bírok egyszerűen dönteni. Mostanában le tudtam szűkíteni 2 pasira, az egész "szerelmi életem". De nem tudok dönteni. Bár az egyik fél már kezd vesztésre állni, hiszen másfél év alatt, talán 2x volt olyan igazán kedves velem, amire vágyom. Még nem tudom mit fogok tenni. Talán jobb lesz, ha mindekettőt elfelejtem és soha többet nem gondolok egyikre sem. Talán ez lesz a legjobb. De ez nem ennyire könnyű, mindketten annyi jó és rossz emléket adtak nekem... Valahogy majd úgyis megoldom, ahogy mindig is szoktam.

Megéltem azt is, hogy végre 16 lettem, azon a csodás tegnapi napon. Nem volt nagy cucc. Viszont ma, megyünk Punnany Massif koncertre. Remélem jó lesz, mert azért csak meg kell ünnepelnem a 16.-at valahogy. Lassan elkezdek készülődni, aztán mehet a buli! :)

Találkoztunk és nem történt semmi. Igaz, hogy majdnem felfalt a szemével. De semmi. Megöleltük egymást jópárszor és ennyi. Én pedig úgy gondoltam, hogy ő lehetne nekem az első. De tényleg. Mert szeretem, és bíztam benne.... De úgy látszik ő nem igazán gondolja ezt. Na mindegy. A fenébe is. Megint hiányzik.

Szeretsz még?

Tudod elhittem, hogy szeretsz még,
S velem maradsz örökké.
Kezem el nem engeded.
Melletted nem szenvedek.

De te folyton csak becsapsz,
Lelkemben mély sebeket hagysz.
Nem törődsz, csak magaddal,
Elválunk így haraggal.

Legyél boldog, máshol.
Hiszen te csak játszol.
Törd csak össze a szívemet.
Hallom most a léptedet.
Elmentél.

2013.07.22

Justine :)

"Szembejött az élet, mondom is neki, hová rohan, miért siet oly nagyon, ugyan, igyunk már meg egy kávét, ha már így összefutottunk."
- Szeifert Natália