"És mégis néha tiszta gyümölcsbe harapnék,
De csak a fertőzött csüng a fán.
Néha forró ajkaid csókolnám,
Kár, hogy nem érhetek hozzá"

Részlet a "Tiszta Gyümölcs" c. számból.

Talán egyszer tényleg lesz valaki aki észre veszi, hogy én egy ilyen tiszta gyümölcs vagyok. Ha pedig nem, akkor ott van vígasztalásnak, hogy mondhatom: Igen, én életem végéig tiszta gyümölcs voltam! Azt gondolom a mai világot, nem a jó és tisztaszívű embereknek teremtették. Sajnos mostanába sokszor merengtem el azon, mennyivel egyszerűbb lenne, ha aljas lennék és mindenkin áttaposnék, de nem megy... Még... Talán majd az élet megtanít rá! 

Imádom Havasi Balázs munkásságát. Egyszerűen csodálatos. Magával ragadt, valami földöntúli és könnyed, mintha szárnyaid lennének és repülnél, miközben a zenéjét hallgatod. Linkelek videót is( Katt a bővebbenre)